Hogyan működik a kipufogószelep

A kipufogószelep mögött meghúzódó elmélet a folyadéknak az úszó labdára gyakorolt ​​felhajtóereje. A lebegő golyó természetesen felfelé úszik a folyadék felhajtóereje alatt, miközben a kipufogószelep folyadékszintje addig emelkedik, amíg érintkezésbe nem kerül a kipufogónyílás tömítőfelületével. Egy állandó nyomás hatására a labda magától bezárul. A labda a folyadékszinttel együtt le fog esni, amikor aszelepeka folyadékszint csökken. Ezen a ponton a kipufogónyílást arra használják, hogy jelentős mennyiségű levegőt fecskendezzenek be a csővezetékbe. A kipufogónyílás a tehetetlenség hatására automatikusan nyílik és záródik.

A lebegő labda megáll a golyóstál alján, amikor a csővezeték működik, hogy sok levegőt engedjen ki. Amint a levegő a csőben elfogy, a folyadék beáramlik a szelepbe, átáramlik a lebegő golyós tálon, és visszanyomja a lebegő labdát, amitől az lebeg és bezárul. Ha parányi mennyiségű gáz koncentrálódik aszelepbizonyos mértékig, amíg a csővezeték normálisan működik, a folyadék szintje aszelepcsökken, az úszó is csökken, és a gáz kiszorul a kis lyukon. Ha a szivattyú leáll, bármikor negatív nyomás keletkezik, és az úszó golyó bármikor leesik, és nagy mennyiségű szívást hajtanak végre a csővezeték biztonsága érdekében. Amikor a bója kimerült, a gravitáció hatására lehúzza a kar egyik végét. Ezen a ponton a kar megdől, és rés keletkezik azon a ponton, ahol a kar és a szellőzőnyílás érintkezik. Ezen a résen keresztül távozik a levegő a szellőzőnyílásból. a kisülés hatására megemelkedik a folyadék szintje, az úszó felhajtóereje, a kar tömítő végfelülete fokozatosan nyomja a kipufogónyílást egészen addig, amíg az teljesen el nem záródik, és ekkor a kipufogószelep teljesen záródik.

A kipufogószelepek jelentősége

Amikor a bója kimerült, a gravitáció hatására lehúzza a kar egyik végét. Ezen a ponton a kar megdől, és rés keletkezik azon a ponton, ahol a kar és a szellőzőnyílás érintkezik. Ezen a résen keresztül távozik a levegő a szellőzőnyílásból. a kisülés hatására megemelkedik a folyadék szintje, az úszó felhajtóereje, a kar tömítő végfelülete fokozatosan nyomja a kipufogónyílást egészen addig, amíg az teljesen el nem záródik, és ekkor a kipufogószelep teljesen záródik.

1. A vízellátó csőhálózatban a gázképződést leginkább az alábbi öt körülmény okozza. Ez a gázforrás a normál üzemű csőhálózatban.

(1) A csőhálózat néhány helyen vagy valamilyen okból teljesen el van vágva;

(2) meghatározott csőszakaszok gyors javítása és ürítése;

(3) A kipufogószelep és a csővezeték nem elég szoros a gázbefecskendezéshez, mert egy vagy több fő felhasználó áramlási sebessége túl gyorsan módosul ahhoz, hogy negatív nyomás alakuljon ki a csővezetékben;

(4) Nem áramlásban lévő gázszivárgás;

(5) Az üzemi negatív nyomás hatására keletkező gáz a vízszivattyú szívócsövében és a járókerekében szabadul fel.

2. Vízellátó csőhálózat légzsák mozgási jellemzői és veszélyelemzése:

A gáz csőben történő tárolásának elsődleges módja a csőáramlás, amely a cső tetején lévő gázt nem folytonos sok független légzsákként jelenti. Ennek az az oka, hogy a vízellátó csőhálózat csőátmérője a nagytól az apróig változik a fő vízáramlás irányában. A gáztartalom, a csőátmérő, a cső hosszmetszetének jellemzői és egyéb tényezők határozzák meg a légzsák hosszát és a víz által elfoglalt keresztmetszeti területet. Az elméleti tanulmányok és a gyakorlati alkalmazások azt mutatják, hogy a légzsákok a vízáramlással együtt vándorolnak a cső tetején, hajlamosak felhalmozódni a csőhajlatok, szelepek és más különböző átmérőjű jellemzők körül, és nyomásingadozást okoznak.

A vízáramlási sebesség változásának súlyossága jelentős hatással lesz a gázmozgás okozta nyomásemelkedésre, mivel a csőhálózatban a víz áramlási sebessége és iránya nagymértékben kiszámíthatatlan. A vonatkozó kísérletek kimutatták, hogy nyomása akár 2 MPa-ra is megnőhet, ami elegendő a szokásos vízellátó csővezetékek megszakításához. Azt is fontos szem előtt tartani, hogy a nyomáskülönbségek az egész felületen befolyásolják, hogy hány légzsák mozog egy adott időpontban a csőhálózatban. Ez rontja a nyomásváltozásokat a gázzal töltött víz áramlásában, növelve a csőtörések valószínűségét.

A gáztartalom, a csővezeték szerkezete és működése mind olyan elem, amely befolyásolja a vezetékekben lévő gázveszélyt. A veszélyeknek két kategóriája van: kifejezett és rejtett, és mindkettő a következő jellemzőkkel rendelkezik:

Az alábbiakban elsősorban az egyértelmű veszélyeket mutatjuk be

(1) Az erős kipufogógáz megnehezíti a víz áthaladását
Amikor a víz és a gáz interfázisban van, az úszó típusú kipufogószelep hatalmas kipufogónyílása gyakorlatilag nem lát el funkciót, és csak a mikropórusos kipufogóra támaszkodik, ami jelentős „levegő-elzáródást” okoz, ahol a levegő nem tud kiszabadulni, a víz áramlása nem egyenletes, és a vízáramlási csatorna el van zárva. A keresztmetszeti terület zsugorodik, sőt eltűnik, a víz áramlása megszakad, a rendszer folyadékkeringtető képessége csökken, a helyi áramlási sebesség nő, a vízmagasság vesztesége nő. A vízszivattyút bővíteni kell, ami többe fog kerülni teljesítmény és szállítás tekintetében, hogy megőrizze az eredeti cirkulációs térfogatot vagy vízmagasságot.

(2) Az egyenetlen levegőelvezetés által okozott vízáramlás és csőtörések miatt a vízellátó rendszer nem tud megfelelően működni.
A kipufogószelep szerény mennyiségű gáz kibocsátására való képessége miatt a csővezetékek gyakran megrepednek. A másodlagos kipufogógáz által kiváltott gázrobbanási nyomás elérheti a 20-40 atmoszférát is, és roncsoló ereje 40-40 atmoszféra statikus nyomásnak felel meg a vonatkozó elméleti becslések szerint. Minden vízellátásra használt csővezeték 80 atmoszféra nyomással tönkretehető. Még a mérnöki munkában használt legkeményebb gömbgrafitos vas is megsérülhet. Csőrobbanások folyamatosan történnek. Példa erre egy 91 km hosszú vízvezeték egy északkelet-kínai városban, amely több éves használat után felrobbant. Legfeljebb 108 cső robbant fel, és a Shenyang Institute of Construction and Engineering tudósai vizsgálat után megállapították, hogy gázrobbanásról van szó. A mindössze 860 méter hosszú és 1200 milliméteres csőátmérőjű déli város vízvezetéke egyetlen működési év alatt akár hatszor is csőrepedést tapasztalt. A következtetés az volt, hogy a kipufogógáz volt a hibás. Csak a nagy mennyiségű kipufogógázból származó gyenge vízelvezető által okozott levegőrobbanás okozhat kárt a szelepben. A csőrobbanás alapvető problémáját végül úgy oldják meg, hogy a kipufogót egy dinamikus, nagy sebességű kipufogószelepre cserélik, amely jelentős mennyiségű kipufogógázt tud biztosítani.

3) A csőben a víz áramlási sebessége és dinamikus nyomása folyamatosan változik, a rendszer paraméterei instabilok, a vízben lévő oldott levegő folyamatos felszabadulása és a levegő fokozatos felépítése és tágulása következtében jelentős vibráció és zaj keletkezhet. zsebek.

(4) A fémfelület korrózióját felgyorsítja a levegő és a víz váltakozó kitettsége.

(5) A csővezeték kellemetlen zajokat kelt.

A rossz gördülés okozta rejtett veszélyek

1 A pontatlan áramlásszabályozás, a csővezetékek pontatlan automatikus vezérlése és a biztonsági védőberendezések meghibásodása mind az egyenetlen kipufogógáz miatt következhet be;

2 Vannak egyéb csővezeték-szivárgások;

3 A csővezeték-meghibásodások száma növekszik, és a hosszú távú folyamatos nyomáslökések lekoptatják a csőkötéseket és a falakat, ami problémákhoz vezet, beleértve az élettartam lerövidülését és a karbantartási költségek növekedését;

Számos elméleti vizsgálat és néhány gyakorlati alkalmazás bebizonyította, hogy milyen egyszerű a túlnyomásos vízellátó vezeték károsodása, ha az sok gázt tartalmaz.

A vízkalapácsos híd a legveszélyesebb dolog. A hosszú távú használat korlátozza a fal hasznos élettartamát, törékennyé teszi, növeli a vízveszteséget, és a cső felrobbanását okozhatja. A városi vízellátó csővezetékek szivárgását okozó elsődleges tényező a csőelvezetés, ezért ennek a problémának a kezelése kulcsfontosságú. Olyan kipufogószelepet kell választani, amely elszívható, és a gázt az alsó kipufogócsőben kell tárolni. A dinamikus, nagy sebességű kipufogószelep most már megfelel a követelményeknek.

A kazánok, klímaberendezések, olaj- és gázvezetékek, vízellátó és vízelvezető csővezetékek, valamint a távolsági hígtrágya szállítása egyaránt igényli a kipufogószelepet, amely a csővezetékrendszer elengedhetetlen segédeleme. Gyakran magasra vagy ívben szerelik fel, hogy megtisztítsa a csővezetéket az extra gáztól, növelje a csővezeték hatékonyságát és csökkentse az energiafelhasználást.
Különböző típusú kipufogószelepek

Az oldott levegő mennyisége a vízben jellemzően 2VOL% körül van. A levegő a szállítási folyamat során folyamatosan távozik a vízből, és a csővezeték legmagasabb pontján összegyűlik, és egy légzseb (AIR POCKET) jön létre, amely a szállítás végrehajtására szolgál. A rendszer vízszállító képessége nagyjából 5-15%-kal csökkenhet, ahogy a víz egyre nagyobb kihívást jelent. Ennek a mikro kipufogószelepnek az elsődleges célja a 2 VOL%-os oldott levegő eltávolítása, és beépíthető sokemeletes épületekbe, gyártási csővezetékekbe és kis szivattyútelepekbe a rendszer vízszállítási hatékonyságának megőrzése vagy növelése és az energiatakarékosság érdekében.

Az egykaros (SIMPLE LEVER TYPE) apró kipufogószelep ovális szelepteste hasonló. A szabványos kipufogónyílás-átmérőt belül használják, és a belső alkatrészek, beleértve az úszót, a kart, a kar keretét, a szelepülést stb., 304S.S rozsdamentes acélból készülnek, és PN25-ig megfelelő üzemi nyomási helyzetekhez.