Globe szelepek, a tolózárak, a pillangószelepek, a visszacsapó szelepek, a golyóscsapok stb. mind nélkülözhetetlen vezérlőelemek a különféle csővezetékrendszerekben. Az egyes szelepek megjelenésében, szerkezetében és még funkcionális használatában is eltérőek. A gömbszelepnek és a tolózárnak azonban van némi hasonlósága a megjelenésben, és mindkettőnek a csővezetékben való elvágás funkciója van, így sok olyan barát, aki alig érintkezik a szelepekkel, összekeveri a kettőt. Valójában, ha figyelmesen megfigyeli, a gömbszelep és a tolózár közötti különbség meglehetősen nagy.

1 Szerkezeti

Ha a telepítési hely korlátozott, ügyeljen a kiválasztásra. A tolózár a tömítőfelülettel a közepes nyomással szorosan lezárható, így a szivárgásmentesség érhető el. Nyitáskor és záráskor,a szelepmag és a szelepülék tömítőfelületemindig érintkeznek és dörzsölődnek egymással, így a tömítőfelület könnyen kopható. Amikor a tolózár közel áll a záráshoz, nagyon nagy a nyomáskülönbség a csővezeték eleje és hátulja között, ami a tömítőfelület komolyabb kopását okozza. A tolózár szerkezete bonyolultabb lesz, mint a gömbszelepé. Megjelenés szempontjából ugyanazon kaliber alatt a tolózár magasabban van, mint a gömbszelep, és a gömbszelep hosszabb, mint a tolózár. Ezen kívül a tolózár egy emelkedő szárra és egy rejtett szárra is fel van osztva. A gömbszelepnek nincs.

2 Működési elv

Az elzárószelep nyitásakor és zárásakor emelkedő szelepszár típusú, azaz a kézikerék elforgatásakor a kézikerék forog és a szelepszárral együtt felemelkedik és süllyed. A tolózár forgatja a kézikereket, hogy a szelepszár emelkedjen és süllyedjen, és magának a kézikeréknek a helyzete változatlan marad. Az áramlási sebesség más. A tolózár teljes nyitást vagy zárást igényel, míg az elzárószelepnek nem. Az elzárószelep meghatározott bemeneti és kimeneti irányokkal rendelkezik; a tolózárnak nincs bemeneti és kimeneti irányra vonatkozó követelménye.Ezenkívül a tolózárnak csak két állapota van: teljes nyitás vagy teljes zárás. A kapu nyitási és zárási lökete nagy, a nyitási és zárási idő pedig hosszú. Az elzárószelep szeleplemez mozgási lökete sokkal kisebb, és az elzárószelep szeleplemeze egy bizonyos helyen megállhat az áramlásszabályozás mozgása során. A tolózár csak levágásra használható, más funkciója nincs.

3 Teljesítménykülönbség

Az elzárószelep mindkét vágáshoz használhatóki- és áramlásszabályozás. Az elzárószelep folyadékellenállása viszonylag nagy, és munkaigényesebb a nyitása és zárása, de mivel a szeleplemez rövid a tömítőfelülethez képest, a nyitó- és zárólöket rövid. Mivel a tolózár csak teljesen nyitható és teljesen zárható, teljesen kinyitva a szeleptest csatornájában a közegáramlási ellenállás közel 0, így a tolózár nyitása és zárása nagyon munkatakarékos lesz, de a kapu messze van a tömítőfelülettől, és a nyitási és zárási idő hosszú.

4 Beépítés és áramlási irány

A tolózár mindkét irányban ugyanazt a hatást fejti ki, és a beépítésnél nincs előírás a bemeneti és kimeneti irányra, a közeg mindkét irányban áramolhat. Az elzárószelepet szigorúan a szeleptesten lévő nyíl irányában kell felszerelni. Az elzárószelep bemeneti és kimeneti irányára is egyértelmű szabályozás vonatkozik. hazám „három az egyben” szelepe előírja, hogy az elzárószelep áramlási iránya mindig felülről lefelé haladjon.

Az elzárószelep alacsony bemenetű és magas kimenetű, és kívülről látható, hogy a csővezeték nem ugyanazon a vízszintes vonalon van. A tolózár áramlási csatornája ugyanazon a vízszintes vonalon van. A tolózár lökete nagyobb, mint az elzárószelepé.

Az áramlási ellenállás szempontjából a tolózárnak kis áramlási ellenállása van teljesen kinyitva, a visszacsapó szelepnek pedig nagy az áramlási ellenállása. Egy közönséges tolózár áramlási ellenállási együtthatója körülbelül 0,08-0,12, a nyitó és záró erő kicsi, és a közeg két irányban áramolhat. A közönséges elzárószelepek áramlási ellenállása 3-5-szöröse a tolózárokénak. Nyitáskor és záráskor kényszerzárás szükséges a tömítés eléréséhez. Az elzárószelep szelepmagja csak teljesen zárt állapotban érintkezik a tömítőfelülettel, így a tömítőfelület kopása nagyon kicsi. Mivel a fő áramlási erő nagy, a működtető szerkezetet igénylő elzárószelepnek figyelnie kell a nyomatékszabályozó mechanizmus beállítására.

Az elzárószelep felszerelésének két módja van. Az egyik az, hogy a közeg a szelepmag aljáról tud belépni. Előnye, hogy a tömítés nincs nyomás alatt, amikor a szelep zárva van, ami meghosszabbíthatja a tömítés élettartamát, és a tömítés cserélhető, ha a szelep előtti csővezeték nyomás alatt van; hátránya, hogy a szelep hajtónyomatéka nagy, ami kb. 1-szerese a felülről érkező áramlásnak, és nagy a szelepszárra ható axiális erő, és a szelepszár könnyen hajlítható. Ezért ez a módszer általában csak kis átmérőjű (DN50 alatti) elzárószelepeknél alkalmazható, a DN200 feletti elzárószelepeknél pedig a felülről beáramló közeg módszerét alkalmazzák. (Az elektromos elzárószelepek általában a felülről belépő közeg módszerét alkalmazzák.) A felülről belépő közeg hátránya pont az ellenkezője az alulról bejutó módszernek.