GömbcsapokA tolózárak, pillangószelepek, visszacsapó szelepek, gömbcsapok stb. mind nélkülözhetetlen vezérlőelemek a különféle csővezeték-rendszerekben. Minden szelep megjelenésében, szerkezetében és funkcionális felhasználásában is különbözik. A gömbcsap és a tolózár azonban megjelenésében hasonló, és mindkettő elzárja a csővezetéket, így sok barát, aki kevés kapcsolatot létesít a szelepekkel, összekeveri a kettőt. Valójában, ha alaposan megfigyeljük, a gömbcsap és a tolózár közötti különbség meglehetősen nagy.

1 Szerkezeti

Korlátozott beépítési hely esetén ügyelni kell a kiválasztásra. A tolózár a közegnyomással szorosan lezárható a tömítőfelülettel, így biztosítva a szivárgásmentességet. Nyitáskor és záráskor...a szeleptű és a szelepülés tömítőfelületemindig érintkeznek és dörzsölődnek egymással, így a tömítőfelület könnyen kopik. Amikor a tolózár közel van a záráshoz, a csővezeték elülső és hátsó része közötti nyomáskülönbség nagyon nagy, ami komolyabban megnöveli a tömítőfelület kopását. A tolózár szerkezete bonyolultabb, mint a gömbcsapé. Megjelenés szempontjából azonos méretű tolózár magasabb, mint a gömbcsap, és a gömbcsap hosszabb, mint a gömbcsap. Ezenkívül a tolózár emelkedő szárra és rejtett szárra is felosztható. A gömbcsapnak nincs.

2 Működési elv

Amikor az elzárószelepet nyitják és zárják, emelkedő szelepszárról van szó, azaz amikor a kézikereket elforgatják, a kézikerék a szelepszárral együtt forog, emelkedik és süllyed. A tolózár elforgatja a kézikereket, hogy a szelepszár emelkedjen és süllyedjen, miközben maga a kézikerék helyzete változatlan marad. Az áramlási sebesség eltérő. A tolózárnak teljes nyitásra vagy teljes zárásra van szüksége, míg az elzárószelepnek nem. Az elzárószelepnek meghatározott bemeneti és kimeneti iránya van; a tolózárnak nincsenek bemeneti és kimeneti irányra vonatkozó követelményei. Ezenkívül a tolózárnak csak két állapota van: teljes nyitás vagy teljes zárás. A tolózár nyitási és zárási lökete nagy, a nyitási és zárási idő pedig hosszú. Az elzárószelep szeleptányér mozgási lökete sokkal kisebb, és az elzárószelep szeleptányérja a mozgás során egy bizonyos helyen megállhat az áramlás szabályozása érdekében. A tolózár csak elzárásra használható, más funkciója nincs.

3 Teljesítménykülönbség

Az elzárószelep vágáshoz éski- és áramlásszabályozás. Az elzárószelep folyadékellenállása viszonylag nagy, és a nyitása és zárása munkaigényesebb, de mivel a szeleptányér rövid a tömítőfelülettől, a nyitási és zárási löket rövid. Mivel a tolózár csak teljesen nyitható és zárható, teljesen nyitott állapotban a szeleptest csatornájában a közeg áramlási ellenállása majdnem 0, így a tolózár nyitása és zárása nagyon munkatakarékos, de a tolózár messze van a tömítőfelülettől, és a nyitási és zárási idő hosszú.

4 Telepítés és áramlási irány

A tolózár mindkét irányban azonos hatást fejt ki, és a beszerelés során nincs előírás a be- és kimeneti irányokra, így a közeg mindkét irányban áramolhat. Az elzárószelepet szigorúan a szelepházon található nyíljelzés irányába kell beszerelni. Az elzárószelep be- és kimeneti irányára is egyértelmű szabályozás vonatkozik. Hazámban a „három az egyben” szelep előírja, hogy az elzárószelep áramlási iránya mindig felülről lefelé van.

Az elzárószelep bemenete alacsony, kimenete magas, és kívülről nyilvánvaló, hogy a csővezeték nem ugyanazon a vízszintes vonalon van. A tolózár áramlási csatornája ugyanazon a vízszintes vonalon van. A tolózár lökete nagyobb, mint az elzárószelepé.

Az áramlási ellenállás szempontjából a tolózár teljesen nyitott állapotban kis áramlási ellenállással rendelkezik, míg a visszacsapó szelep nagy áramlási ellenállással rendelkezik. Egy hagyományos tolózár áramlási ellenállási együtthatója körülbelül 0,08~0,12, a nyitó-záró erő kicsi, és a közeg két irányban áramolhat. A hagyományos elzárószelepek áramlási ellenállása 3-5-szöröse a tolózárakénak. Nyitáskor és záráskor kényszerített zárásra van szükség a tömítés eléréséhez. Az elzárószelep szelepmagja csak teljesen zárt állapotban érintkezik a tömítőfelülettel, így a tömítőfelület kopása nagyon kicsi. Mivel a fő áramlási erő nagy, a működtetőt igénylő elzárószelepnek figyelmet kell fordítania a nyomatékszabályozó mechanizmus beállítására.

A zárószelep kétféleképpen szerelhető be. Az egyik, hogy a közeg a szelepmag aljáról tud bejutni. Ennek az az előnye, hogy a tömítés nincs nyomás alatt, amikor a szelep zárva van, ami meghosszabbíthatja a tömítés élettartamát, és a tömítés cserélhető, amikor a szelep előtti csővezeték nyomás alatt van; a hátránya, hogy a szelep hajtónyomatéka nagy, körülbelül egyszerese a felülről érkező áramlásnak, és a szelepszárra ható axiális erő nagy, és a szelepszár könnyen hajlítható. Ezért ez a módszer általában csak kis átmérőjű zárószelepekhez (DN50 alatt) alkalmas, a DN200 feletti zárószelepek pedig a felülről áramló közeg módszerét alkalmazzák. (Az elektromos zárószelepek általában a felülről történő közegbevezetés módszerét alkalmazzák.) A felülről történő közegbevezetés módszerének hátránya pontosan az alulról történő bevezetés módszerének ellentéte.