A felületkezelés egy olyan technika, amelynek során olyan felületi réteget hoznak létre, amelynek mechanikai, fizikai és kémiai tulajdonságai eltérnek az alapanyagétól.
A felületkezelés célja, hogy kielégítse a termék egyedi funkcionális követelményeit a korrózióállóság, a kopásállóság, a díszítés és egyéb tényezők tekintetében. A mechanikai csiszolás, a kémiai kezelés, a felületi hőkezelés és a felületi permetezés a leggyakrabban alkalmazott felületkezelési technikák közé tartozik. A felületkezelés célja a munkadarab felületének tisztítása, seprűzése, sorjátlanítása, zsírtalanítása és revementesítése. Ma a felületkezelés eljárását tanulmányozzuk.
Gyakran alkalmazzák a vákuumgalvanizálást, galvanizálást, eloxálást, elektrolitikus polírozást, tamponnyomást, horganyzást, porbevonatolást, vízáteresztő nyomtatást, szitanyomást, elektroforézist és más felületkezelési technikákat.
A vákuumbevonatolás egy fizikai leválasztási jelenség. A célanyag molekulákra bomlik, amelyeket a vezetőképes anyagok elnyelnek, így egy egyenletes és sima fémutánzatú felületi réteg jön létre, amikor argongázt vezetnek be vákuumos körülmények között, és az eléri a célanyagot.
Alkalmazandó anyagok:
1. Számos anyag, beleértve a fémeket, lágy és kemény polimereket, kompozit anyagokat, kerámiákat és üveget, vákuumgalvanizálható. Az alumínium a leggyakrabban galvanizált anyag, ezt követi az ezüst és a réz.
2. Mivel a természetes anyagok nedvességtartalma hatással van a vákuumkörnyezetre, a természetes anyagok nem alkalmasak vákuumbevonatolásra.
Folyamatköltség: A vákuumgalvanizálás munkaköltsége meglehetősen magas, mivel a munkadarabot permetezni, betölteni, kirakodni és újra permetezni kell. A munkadarab összetettsége és mennyisége azonban szintén szerepet játszik a munkaköltségben.
Környezeti hatás: A vákuumos galvanizálás körülbelül ugyanolyan kevés kárt okoz a környezetben, mint a permetezés.
Elektromos áram segítségével az elektrolitba merített munkadarab atomjai ionokká alakulnak, és az elektrokémiai „galvanizálás” folyamata során eltávolítják a felületről a kis sorjákat és fényessé teszik a munkadarab felületét.
Alkalmazandó anyagok:
1. A fémek többsége elektrolitikusan polírozható, a rozsdamentes acél felületpolírozása a legnépszerűbb felhasználási mód (különösen az ausztenites nukleáris minőségű rozsdamentes acél esetében).
2. Lehetetlen sok anyagot egyszerre, vagy akár ugyanabban az elektrolitikus oldatban elektropolírozni.
Üzemeltetési költség: Mivel az elektrolitikus polírozás lényegében egy teljesen automatizált művelet, a munkaerőköltségek viszonylag minimálisak. Környezeti hatás: Az elektrolitikus polírozás kevesebb veszélyes vegyszert használ. Egyszerűen használható, és csak minimális vízre van szükség a művelet elvégzéséhez. Ezenkívül megakadályozhatja a rozsdamentes acél korrózióját és meghosszabbíthatja a rozsdamentes acél tulajdonságait.
3. Tamponnyomási technika
Napjainkban az egyik legfontosabb speciális nyomtatási technika a szöveg, grafika és képek szabálytalan alakú tárgyak felületére történő nyomtatásának képessége.
Szinte minden anyag használható tamponnyomáshoz, kivéve azokat, amelyek puhábbak, mint a szilikonpárnák, beleértve a PTFE-t is.
Alacsony munkaerő- és formaköltségek kapcsolódnak a folyamathoz.
Környezeti hatás: Ennek az eljárásnak nagy a környezeti hatása, mivel csak oldható tintákkal működik, amelyek veszélyes vegyi anyagokból készülnek.
4. a cinkbevonatolási eljárás
egy felületmódosítási módszer, amely acélötvözetből készült anyagokat cinkréteggel von be az esztétikai és rozsdagátló tulajdonságok érdekében. Az elektrokémiai védőrétegként a felületen lévő cinkréteg megakadályozhatja a fém korrózióját. A horganyzás és a tűzihorganyzás a két leggyakrabban használt technika.
Alkalmazható anyagok: Mivel a horganyzási eljárás a kohászati kötéstechnológiától függ, csak acél és vas felületeinek kezelésére használható.
Folyamatköltség: rövid ciklus/közepes munkaköltség, nincs szerszámköltség. Ez azért van, mert a munkadarab felületi minősége nagymértékben függ a horganyzás előtt elvégzett fizikai felület-előkészítéstől.
Környezeti hatás: A horganyzási eljárás pozitív hatással van a környezetre azáltal, hogy 40–100 évvel meghosszabbítja az acél alkatrészek élettartamát, és megakadályozza a munkadarab rozsdásodását és korrózióját. Ezenkívül a folyékony cink ismételt használata nem eredményez kémiai vagy fizikai hulladékot, és a horganyzott munkadarab a hasznos élettartamának lejárta után visszahelyezhető a horganyzó tartályba.
Az elektrolitikus eljárás során fémréteget visznek fel az alkatrészek felületére a kopásállóság, a vezetőképesség, a fényvisszaverődés, a korrózióállóság és az esztétika javítása érdekében. Számos érme külső rétege galvanizált is.
Alkalmazandó anyagok:
1. A legtöbb fém galvanizálható, azonban a galvanizálás tisztasága és hatékonysága fémenként változó. Közülük az ón, króm, nikkel, ezüst, arany és ródium a legelterjedtebbek.
2. Az ABS az az anyag, amelyet leggyakrabban galvanizálnak.
3. Mivel a nikkel veszélyes a bőrre és irritáló hatású, nem használható galvanizálásra olyan tárgyakon, amelyek érintkezésbe kerülnek a bőrrel.
Folyamatköltség: nincs öntési költség, de szerelvényekre van szükség az alkatrészek rögzítéséhez; az időköltség a hőmérséklettől és a fém típusától függ; a munkaköltség (közepes-magas); az egyes bevonatolt darabok típusától függ; például az evőeszközök és ékszerek bevonása rendkívül magas munkaköltségeket igényel. A tartósságra és esztétikára vonatkozó szigorú szabványok miatt magasan képzett személyzet kezeli.
Környezeti hatás: Mivel a galvanizálási eljárás során számos káros anyagot használnak fel, szakértői elvezetésre és elszívásra van szükség a környezeti károk minimalizálása érdekében.
Közzététel ideje: 2023. július 7.
