A kiváló minőségű végeredmény elérése érdekében az ipari folyamatok automatizálása számos különböző komponens hibátlan együttműködését igényli. A cikk témája a helyzetérzékelők, az ipari automatizálás szerény, de kulcsfontosságú elemei. A gyártó- és feldolgozóüzemekben található helyzetérzékelők biztosítják, hogy a kulcsfontosságú feladatok a tervek szerint történjenek, ami segíti a termelési folyamatok felügyeletét és irányítását. Pontosabban, fő feladatuk a „célpontok” vagy mozgó dolgok megtalálása, és azok jelenlétéről vagy hiányáról való jelentés. A pneumatikus szelepeknek sokféle felhasználási módjuk van, mivel jeleket küldhetnek a rendszernek, amelyek arra utasítják, hogy előre beprogramozott műveletet hajtson végre, amikor egy célpont a helyzetérzékelő előre beállított távolságán belül van.
A helyzetérzékelő jelet küld a rendszernek, amely arra utasítja, hogy állítsa le az előre beprogramozott funkció végrehajtását, vagy váltson át egy másik funkcióra, amikor a céltárgy eltávolodik a helyzetérzékelőtől. Bár a céltárgy elméletileg bármi lehet, ez a cikk az egyszerűség kedvéért kizárólag a fémes céltárgyakat és a helymeghatározásukra szolgáló „általános” módszereket vizsgálja. A mechanikus végálláskapcsolók, az induktív közelségérzékelők, a rugós végálláskapcsolók és a végálláskapcsolók ezek közé a technológiák közé tartoznak. A helyzetérzékelők számos típusának áttekintése előtt hasznos megérteni a legtöbb érzékelőgyártó által használt szabványos nyelvet.
• Érzékelési tartomány: az érzékelő felület és a kapcsolót aktiváló célpont közötti távolság
• Hiszterézis: a kioldási pont és a kapcsoló működtetési pontja közötti távolság
• Ismételhetőség: A kapcsoló élettartamának azon képessége, hogy következetesen azonosítsa ugyanazt a céltárgyat ugyanazon a tartományon belül.
• Válaszidő: a célpont érzékelése és a kimeneti jel generálása között eltelt idő.
Az elektromechanikus eszközök, úgynevezett mechanikus végálláskapcsolók közvetlen fizikai érintkezést használnak a célponttal a célpont helyzetének érzékelésére. Nagy áramterhelést bírnak el, és áramforrás nélkül is működnek. A mechanikus kapcsolók nem törődnek a polaritással vagy a feszültséggel, mivel száraz érintkezőket alkalmaznak, így ellenállnak a különféle elektromos hibáknak, mint például az elektromos zaj, a rádiófrekvenciás interferencia, a szivárgási áram és a feszültségesés. Az emelőkar, a gomb, a test, az alap, a fej, az érintkezők, a csatlakozók és ezeknek a kapcsolóknak az egyéb mozgó elemei gyakran karbantartást igényelnek. A Votto mechanikus végálláskapcsolók gyenge ismétlési pontossággal rendelkezhetnek, mivel közvetlen fizikai érintkezésben vannak a célponttal. Maga a célpont, valamint az emelőkar is elkophat a fizikai érintkezés miatt. Vannak védelem nélküli nyílások is, amelyek érzékenyek a korrózióra, a porra és a nedvességre. Emiatt a tanúsított robbanásveszélyes területek és a lezárt érintkezők gyakran magas áron kaphatók.
A rugós végálláskapcsoló egy elektromechanikus eszköz, amely mágneses vonzást használ a mágneses céltárgy helyének meghatározására. A kapcsoló belsejében két kis fém tüske található, egy üvegcsőbe zárva. Ez egy „reed-elem”. Mágneses érzékenységének köszönhetően a reed-elem aktiválással reagál a mágneses céltárgyakra. Mivel működésükhöz nem szükséges közvetlen érintkezés a céltárgylal, a rugós végálláskapcsolók a mechanikus kapcsolók minden előnyét nyújtják, miközben elkerülik a kopási problémákat.
A hagyományos vascélú céltárgyak nem használhatók rugós végálláskapcsolókkal; mágneses céltárgyak szükségesek. A reed-kapcsoló megbízhatatlan, mivel a reed-elem, az üvegcső és a kis fémcsapok hajlításkor elfáradnak. Az alacsony érintkezési nyomás az érintkezők rezgését és a reed hibás jeleit okozhatja nagy rezgés esetén.
Az induktív közelségérzékelőnek nevezett szilárdtest elektronikus eszköz a fémes tárgy energiaterének változásait használja fel annak meghatározására, hogy hol van. Nincs szükség fizikai érintésre, és nincsenek mozgó alkatrészek, amelyek beszorulhatnának, elkophatnának vagy megsérülhetnének, ami csökkenti a karbantartást. Ellenáll a pornak és a szennyeződésnek is, mivel nincsenek mozgó alkatrészei. Az induktív közelségérzékelők nagyon jól alkalmazkodnak számos alkalmazáshoz, és számos méretben és kivitelben kaphatók. Az induktív közelségérzékelők nem tolerálják a nagy áramterhelést, és külső áramforrásra (elektromos áramra) van szükségük a működésükhöz. Érzékenyek lehetnek a feszültségesésekre, a szivárgási áramokra, a rádiófrekvenciás interferenciára és az elektromos zajra is. A szélsőséges hőmérséklet-ingadozások és a nedvesség behatolása időnként káros lehet az induktív közelségérzékelőkre.
határérték-kapcsoló
Egy speciális hibrid technológia alkalmazásával a végálláskapcsolók elektromágneses mezők segítségével képesek megtalálni a vastárgyakat. A kar nélküli végálláskapcsolók hihetetlenül megbízhatóak kihívást jelentő helyzetekben és hosszú távú használat esetén. Mivel nincs szükség fizikai érintésre vagy külső tápellátásra, hatalmas áramterhelések is lehetségesek, és semmi sem szorulhat be, hajlítható, törhető vagy csiszolható. A mechanikus kapcsolókhoz hasonlóan ezek is ellenállnak az elektromos zajnak, a rádiófrekvenciás interferenciának, a szivárgási áramoknak és a feszültségeséseknek. Nem polaritás- vagy feszültségérzékenyek. A por, a szennyeződés, a nedvesség, a fizikai érintés és a legtöbb korrozív anyag vagy vegyszer nincs hatással a végálláskapcsolókra. A típusok többsége széles üzemi hőmérséklet-tartománnyal rendelkezik, és gyújtószikramentes. A kar nélküli végálláskapcsoló tökéletes olyan alkalmazásokhoz, amelyek vízállóságot és robbanásbiztosságot igényelnek a lezárt csatlakozásoknak és a tömör fémháznak köszönhetően.
A helyzetérzékelők kulcsfontosságúak az ipari folyamatok automatizálásában. Számos helyzetérzékelő technológia kapható a piacon, mindegyikük eltérő teljesítményjellemzőkkel rendelkezik. A szükséges teljesítmény és megbízhatóság elérése érdekében ügyelni kell az alkalmazásnak megfelelő érzékelőtípus kiválasztására.
Közzététel ideje: 2023. június 2.
